Hány korrektúrakör legyen az árajánlatban és szerződésben?

Hány korrektúrakör legyen az árajánlatban? Ezt szinte minden kezdő grafikus, webdesigner és kis ügynökség megkérdezi egyszer, általában egy olyan projekt után, ahol a nyolcadik „csak még egy kis módosítás” után már senki nem tudta, hol tartanak. Ebben a cikkben arról írok, mennyit érdemes vállalni, hogyan definiáld, mi számít egy körnek, és mit írj a szerződésbe, hogy később ne legyen vita.

Miért kell egyáltalán számolni a köröket

Mert enélkül az árajánlatod nyitott végű. Ha fix árat adsz egy logóra vagy egy weboldal designjára, és nincs leírva, hány módosítás fér bele, akkor elméletben végtelen munkát vállaltál ugyanannyi pénzért.

A legtöbb ügyfél nem akar visszaélni ezzel. Egyszerűen nem tudja, mennyi munka van egy módosítás mögött. Neki a „legyen kicsit nagyobb a logó” egy mondat, neked lehet fél nap, ha tíz sablonon kell végigvinni. A számolt korrektúrakör nem bizalmatlanság, hanem közös keret: mindkét fél tudja, mibe fér bele az ár.

Hány kör legyen

Nincs egyetlen jó szám, de van néhány gyakorlati tapasztalat.

Kettő vagy három a legtöbb esetben elég

A legtöbb kreatív projektnél két-három kör után a munka vagy kész, vagy valami alapvetően rossz irányba ment. Ha a harmadik kör után is nagy változtatások jönnek, ott általában nem a design a gond, hanem a brief, vagy az ügyfél oldalán nem egy ember dönt.

Néhány tipikus beállítás:

• logó, arculati elem: két kör a kiválasztott irányon
• weboldal design: két kör sablononként vagy oldalcsoportonként
• szövegírás: két kör
• videó vágás: két kör, plusz egy finomhangolás
• fejlesztés: itt inkább a specifikáció számít, nem a körök

Kevesebb kör, jobb előkészítés

Minél alaposabb a brief és a kezdő egyeztetés, annál kevesebb kör kell. Ha az első bemutatón már látod, hogy az ügyfél teljesen mást képzelt, az nem korrektúra, hanem újrakezdés. Érdemes ezt is külön kezelni.

Ne adj túl sokat ingyen

Ha öt kört vállalsz, az ügyfél öt kört fog használni. Nem azért, mert kell, hanem mert van. A kevesebb, de jól definiált kör jobban működik.

Mi számít egy körnek

Ez a fontosabb kérdés. Ha nincs leírva, minden külön email egy újabb „kis módosítás” lesz, és soha nem jutsz el a második körig.

Egy jó definíció:

Egy korrektúrakör: az ügyfél egyben, összegyűjtve küldi el az adott verzióval kapcsolatos összes módosítási kérését, mi ezeket egyszerre átvezetjük, és bemutatjuk az új verziót.

Ebből három dolog következik:

• A visszajelzés egyben jön, nem darabonként, napokon át.
• Ha az új verzió után jön kérés, az már a következő kör.
• Ha az ügyfél egy körön belül utólag még küld valamit, az vagy belefér, ha még nem kezdtél neki, vagy a következő kör része.

Érdemes azt is leírni, mi nem korrektúra:

• Irányváltás: ha a jóváhagyott koncepcióhoz képest teljesen mást kér.
• Új elem: ha olyan dolgot kér, ami nem volt az eredeti munkaterületben.
• Jóváhagyás utáni módosítás: ha egy már jóváhagyott verziót akar megváltoztatni.

A jóváhagyásról, és arról, hogy miért kell egyértelműnek lennie, itt írtam: Miért kevés egy „ok” emailben.

Mit írj az árajánlatba

Az árajánlatba nem kell jogi szöveg. Elég egy-két mondat, közérthetően.

Az ár két korrektúrakört tartalmaz. Egy kör: a teljes visszajelzés egyben, majd az átdolgozott verzió bemutatása. A további körök díja [összeg] Ft / kör, vagy óradíjban [összeg] Ft / óra. Irányváltás vagy új elem esetén külön árajánlatot adunk.

Az óradíjas vagy körönkénti ár közül azt válaszd, ami nálad kiszámíthatóbb. A körönkénti díj az ügyfélnek egyszerűbb, az óradíj neked biztonságosabb, ha nagyon eltérő méretű kérések jönnek.

Mit írj a szerződésbe

A szerződésben ugyanez szerepeljen, csak kicsit pontosabban. Fontos elemek:

• a díjban foglalt korrektúrakörök száma,
• mi számít egy körnek (a fenti definíció),
• a további körök díja vagy elszámolási módja,
• a jóváhagyás módja (például írásban, egyértelmű visszaigazolással),
• hogy a jóváhagyott fázis utáni változtatás új munkának számít,
• hogy a határidők a visszajelzés beérkezésétől számítanak.

Az utolsó pont gyakran kimarad, pedig fontos. Ha az ügyfél két hétig nem küld visszajelzést, a te határidőd is két héttel tolódik. Ha ez le van írva, nem kell vitatkozni róla.

Nem vagyok jogász, és ez nem jogi tanács. A szerződésed végleges szövegét érdemes szakemberrel átnézetni, különösen nagyobb projekteknél.

Hogyan kezeld a gyakorlatban

A legjobb szerződés sem működik, ha a projekt közben nem tartod magad hozzá.

Mondd ki, melyik körnél tartotok

Minden új verzió bemutatásánál írd oda: „Ez a második kör eredménye. A díjban foglalt körök ezzel lezárultak, további módosítás [összeg] Ft / kör.” Nem udvariatlan, hanem tájékoztató. Így az ügyfél nem a számlán szembesül vele.

Kérd egyben a visszajelzést

Ha darabonként jönnek a kérések, kérd meg az ügyfelet, hogy gyűjtse össze, és egyben küldje. Ha többen vannak az ő oldalán, kérd, hogy egy ember fogja össze a véleményeket.

Ha túlléptétek, szólj előtte

A legrosszabb, ha a plusz köröket csendben megcsinálod, aztán a végén kiszámlázod. Az ügyfél ezt joggal érzi meglepetésnek. Ha szólsz előre, eldöntheti, hogy kéri-e. Erről részletesen: „Csak még egy kis módosítás”: hogyan árazd a plusz munkát.

Legyen nyoma

Ha a körök száma vita tárgya lesz, az segít, ha vissza tudod keresni, melyik verziót mikor mutattad be, és mikor jött rá visszajelzés. Ezt emailben is meg lehet oldani, ha minden kört ugyanabban a szálban tartasz. Bővebben: Projektnapló: hogyan bizonyítsd utólag, mit kért az ügyfél.

Ha ezt nem akarod kézzel csinálni

A Parlóban a módosításkérés a jóváhagyás része: bemutatod a változatokat, az ügyfél jóváhagy egyet, módosítást kér vagy elutasít, és a módosítás után új verziót töltesz fel ugyanabba a jóváhagyásba. Így egy helyen látszik, hányadik verziónál tartotok, és mi volt a visszajelzés az egyes körökben. Ha egy kérésnek ára van, az ár-hatást a döntés előtt megadhatod. Minden lépés időponttal és névvel a naplóba kerül. Bővebben: módosításkérések és korrektúrakörök kezelése.

A lényeg eszköztől függetlenül ugyanaz: kevés, de jól definiált kör, egyben érkező visszajelzés, és előre kimondott ár a pluszra.